- Ki a tulajdonosa a Komáromi Távhő Kft.-nek ?
Komárom Város Önkormányzata
- Milyen szabályok határozzák meg a Komáromi Távhő Kft. működését ?
Első a 2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról, második az Önkormányzat távhő rendelete, harmadik pedig a Komáromi Távhő Kft. saját üzletszabályzata. E felsorolás egyben az erősségi sorrend is. A Szolgáltatási Szerződés melyet a Kft. a Fogyasztóval köt, mindhárom dokumentumban foglaltakkal összhangban van.
- Hol a rendszerhatár a Távhő és a Társasház között? Kié a radiátor és az épületben lévő csővezetékek?
A határ az épületben lévő hőközpontban vagy hőfogadó állomásban a szolgáltatói (a Távhő) és a felhasználói (a Társasház) rendszer között beépített zárószerelvények Felhasználó felé eső oldala, vagy pedig a hőközponti helység falsíkja. Ebből következik, hogy a rendszerhatáron túli felhasználói berendezések (épület szekunder vezetékei, tágulási tartály, strangszabályozók és elzárók, felszálló vezetékek, bekötővezetékek, radiátor szelepek, radiátorok, ürítők, légtelenítők, költségosztók stb) a Felhasználó(k) tulajdonába tartoznak.
- Hol van a szolgáltatási határ?
A rendszerhatár a szolgáltatási határ, hivatalos nevén: csatlakozási pont. A Távhő eddig a pontig köteles a megfelelő hőmérsékletű és nyomású fűtési- és használati melegvízzel rendelkezésre állni.
- Ki üzemelteti és tartja karban a berendezéseket?
Alapelv: mindenki a saját tulajdonáért felel. Így a szolgáltatói berendezéseket a csatlakozási pontig a Távhő kezeli. A felhasználói berendezéseket (lásd a 3. pontban) a Társasháznak kell üzemeltetnie és karbantartania, kivéve a lakásban található radiátorokat, radiátor szelepeket, elzárókat, melyekről a lakás tulajdonosa gondoskodik.
Másképp: a felhasználói rendszeren lévő hiba elhárítása nem része a távhőszolgáltatásnak. A Távhő ezen munkák egy részét megrendelés esetén térítés ellenében vállalja.
- Szükséges-e a Távhőszolgáltató hozzájárulása a felhasználói berendezések átalakításához (pl. fűtés korszerűsítéshez) ?
Igen. A távhő törvény szerint a Felhasználó csak a Távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhet át, alakíthat át, szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.
- Mely fogyasztói oldalon végzendő munkákra vállakozik a Távhő?
Szerelőink az alábbi feladatokat végzik térítés ellenében:
Kiszállás, hiba feltárás, javaslat tétel; szaktanácsadás szabályozott radiátorok működtetéséhez; fűtési rendszer átalakításához tanácsadás; fűtési rendszer ürítése-töltése-légtelenítése; radiátor szelep csöpögés (tömszelence); radiátor szelep hollander csöpögés; automata légtelenítő szivárgás-folyás; légvezeték szelep szivárgás-folyás; strangszabályozó tömszelence csöpögés; termosztatikus radiátorszelep előbeállítása; termosztatikus radiátor szelepszár leragadása; épület melegvíz rendszerének mosatása; cirkulációs vezeték szabályozószelepe beállítása; sarokszelep csöpögés-szivárgás; melegvizes mérőóra szűrő tisztítás; radiátor lyukadás; radiátor hollander repedés; radiátor kötés törés-lyukadás; radiátor kötés hegesztés törés-lyukadás-szivárgás; radiátor le- vagy felszerelése; radiátor áthelyezése; automata légtelenítő szelep csere; felszálló vezeték lyukadás; nyitott tágulási tartály lyukadás; strangszabályozók – elzárók cseréje; termoszelep fej meghibásodása; radiátor és csővezetékei szintezése; öregedés miatt károsodott szerelvények cseréje; légbeszívó szelep csere; légbeszívó szelep hiánypótlás; melegvizes mérőóra előtti golyóscsap cseréje; használati melegvíz csapok javítása – cseréje; épület melegvíz rendszerének karbantartása; melegvíz vezeték törés-lyukadás; melegvíz vezeték szerelvény csere; melegvíz vezeték szakasz csere.
- Ki végzi a légtelenítést?
A fűtés indítása előtt a Távhő díjmentesen elvégzi a Társasházak rendszereinek feltöltését és légtelenítését.
Az alapvezetékek, strangok légtelenítése a fűtés indítását követő 2 hétben ingyenes, ezt követően a mindenkor érvényes árlista szerint fizetendő.
- Kihez lehet fordulni, ha a radiátor szelep mellett csöpög a víz?
Az épületen belüli fűtési rendszer üzemeltetése és karbantartása a lakóközösség feladata. Ilyen esetekben tehát az épület közös képviselőjéhez kell fordulni, aki intézkedik javítás ügyében. Ha szükséges, akkor a közös képviselő értesíti a Távhőt az esetleges leürítés végett.
- Mikor van a Távhőnél ügyfél szolgálat?
Hétfő: 07.00-19.00; Szerda:07.00-15.00
Személyesen Komárom, Jedlik Ányos utca 8. sz. irodánkban;
Telefonon a +36 34 342 144-es számon, ugyanebben az időben.
- Mikor van a Távhőnél telefonos ügyelet?
Hiba bejelentésre 24 órás, 365 napos ügyelet van.
Telefonszám: +36 30 927 3943
- Mikor van a Távhőnél műszaki ügyelet?
Munkanapokon reggel 7 és délután 15 óra között. A Távhő a hibabejelentést / megrendelést követő 24 órán belül küldi szakemberét a helyszínre. Munkaidőn kívül csak vészhelyzet esetén (csőtörés, lyukadás) vállal közvetlen hibaelhárítást–kárenyhítést.
- Mikor nem kell fizetni hiba bejelentés esetén kiszállásért és munkavégzésért?
Amennyiben a rendellenesség a Szolgáltató hibájából lépett fel, úgy a kiszállás és a végzett munka költségeit a Szolgáltató állja. Minden egyéb esetben – beleértve a nem valós bejelentéseket is – a Szolgáltató ezen költségeket a Fogyasztó felé kiszámlázza. Erről az 5. és 7. pontban olvasható további információ.
- Mikor indítják a városban a fűtést?
A távfűtési szolgáltatás minden év október 15. napján kezdődik és a tárgyévet követő év április 15. napjáig tart.
A pótfűtési időszak szeptember 15 - október 15, illetve április 15 – május 15 közötti időszak.
Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, úgy a pótfűtési időszakban négy
egymást követő napon át 15 °C alatti napi átlaghőmérséklet vagy egy napon 12 °C alatti napi
átlaghőmérséklet esetén a szolgáltató ezt követő nap 8 órától a fűtési célú hőszolgáltatást
biztosítani köteles.
A pótfűtési időszakban amennyiben három egymást követő napon a napi átlaghőmérséklet
15 °C fölé emelkedik – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – köteles a
távhőszolgáltató a fűtési szolgáltatást leállítani.
A Társasház önállóan is kérhet a pótfűtési időszakban távfűtési szolgáltatást. Ezt a lakóközösség meghatalmazott képviselőjének írásban kell benyújtania.
- Milyen meleget kell tartani a lakásokban?
A mérés szerinti elszámolás bevezetésével a Szolgáltatónak már nincs erre törvényben előírt kötelezettsége. Irányadó, hogy a helységekben legalább 20 ºC hőmérsékletet célszerű tartani.
Nem termoszelepes társasházban az épület műszaki állapotának megfelelő, minden fogyasztónál azonos jellegű szabályozás lehetséges csak.
- Milyen melegek a radiátorok?
A fűtővíz hőmérséklet állandóan változik, szabályozó automatika állítja a külső hőmérséklet függvényében. Minél hidegebb van kinn, annál melegebb víz áramlik a radiátorokon keresztül.
Éjszaka a radiátorok hőmérséklete csökkenthető, takarékossági okból /a Fogyasztók érdekében/
A fenti fűtési menetrend módosítható, ehhez a lakóközösség meghatalmazott képviselőjének írásos kérése szükséges.
Termoszeleppel ellátott lakásoknál a beállított hőmérséklet elérésekor a szelep lezárja a radiátort! Ezért a hidegnek tűnő radiátor azt jelenti, hogy a termoszelep jól működik, a lakó pedig ekkor takarékoskodik.
- Milyen hőmérsékletűnek kell a használati melegvíznek lennie ?
Az épület csatlakozási pontjánál a melegvíz hőmérséklete legalább 40 ºC legyen. A Társasház gondoskodik a rendszerén belüli megfelelő elosztásról.
- Ki jogosult a Társasházban hőmérséklet emelést, vagy csökkentést kérni ?
Saját hőközponttal rendelkező épület esetén a lakóközösség meghatalmazott képviselője kérheti. Több épületet ellátó hőközpont esetében ez a jog a társasházak által megválasztott távhő megbízotté. A lakók tehát náluk jelezzék igényüket. Ők a kérést levélben vagy emailben továbbítják a Távhőnek.
- Hol mérik a Társasház hőfogyasztását?
A ház alatti hőfogadó helységben van telepítve a nagy pontosságú hitelesített hőmennyiség mérő, melyet a Távhő szakembere olvas le. Kérésre a közös képviselő bármikor megtekintheti állását.
- Hogyan lehet csökkenteni a távhő számlát?
Alapelv: ha kevesebb a hőfogyasztás, alacsonyabb összegű a számla. A hőfogyasztás csökkentésének három alapvető módja van:
1./ Ahol még nincsenek a lakásokban termosztatikus radiátor szelepek felszerelve, ott a Társasház kérheti, hogy alacsonyabb hőmérsékleten üzemeljenek a radiátorok. Ez természetesen a lakóhelységek hőmérséklet csökkenésével is jár. Ökölszabály: a lakás hőmérsékletének 1 ºC-os csökkenése 5-7% hőenergia megtakarítást eredményez.
2./ A lakó is csökkentheti a hőfogyasztást ha 1-2 radiátorát lezárja, például az előszobában, hálószobában vagy konyhában. Ezzel a lakás hőfogyasztása 20-40 %-al is csökkenhet.
3./ Fűtés korszerűsítéssel a lakók egyénileg dönthetik el, hogy lakásuk helységeiben milyen meleget kívánnak. A radiátorokra szerelt költségosztók annál kevesebbet mérnek, minél alacsonyabb fokozaton üzemelteti a lakó a radiátorait. Ez az elv érvényesül bármilyen más egyedi fűtési módnál is: ha melegebbet akarok a lakásban, több gáz, elektromos áram, szén, fa szükséges ami többlet kiadással jár.
- Hogyan működik a termosztatikus radiátor szelep?
Ez tulajdonképpen egy értéktartó szabályozó egység. Van a beállító fejen egy skála, melyen a fogyasztó be tudja állítani a kívánt helység hőfokot. (A III-as állás kb. 20 ºC szoba-hőmérsékletnek felel meg.) Van a szelep fejben egy hőmérő, mely folyamatosan figyeli a szoba hőmérsékletét. Ha a szobában hidegebb van, mint a skálán beállított érték, akkor a szelep nyit. Ha a szoba hőmérséklete eléri a kívánt értéket, a szelep lezár – ilyenkor takarékoskodik a fogyasztó! Gondoljanak arra például, hogy még télen is ha besüt a nap a lakásba, gyorsan melegszik a szoba levegője. Ilyenkor felesleges a fűtőtestből energiát vételezni - ezért a termosztaikus radiátor szelep lezár.
- Leolvasható-e a radiátorra szerelt költségosztóról. hogy mennyit kell fizetni az eddig elfogyasztott hőért?
Figyelem! Mindez csakis radiátoros költségosztókkal felszerelt társasházakra érvényes!
A költségosztó leolvasást és kiértékelést sem a lakó, sem a Távhő nem tudja elvégezni. Ezt szakcég végzi, akivel a társasház kötött szerződést. A társasház döntése alapján ez évi egy vagy több alkalommal történik.
Az egész társasház pontos hőfogyasztását a pincében elhelyezett hőmennyiség mérő regisztrálja. Ezt az értéket lehet szétosztani számítógépes programmal a radiátorokra szerelt költségosztók együttes leolvasása után a lakásokra lebontva. A szétosztást ugyanaz a szakcég végzi, aki a költségosztók leolvasását is (nem a Távhő). A Távhő ezt a szétosztást készen kapja, a lakásra vonatkozó elszámolást ez alapján készíti.
- Év közben mennyi hődíjat kell fizetnie a költségosztóval felszerelt lakásoknak ?
Ezek a fogyasztók egy átlagos fogyasztás értéket fizetnek év közben, megelőző fogyasztási adatok alapján. Ez alól kivétel, ha a lakóközösség gyakoribb költségosztó leolvasást igényelt - ennek emelt költségvonzatával együtt. A fűtési szezon végén történik meg a költségosztók leolvasott értékei alapján az elszámolás. Ekkor derül ki, hogy mely fogyasztók kapnak visszatérítést és kiknek kell pótlólagosan befizetniük az elfogyasztott hőért.
- Ha alacsonyabb a radiátor, illetve a használati melegvíz hőmérséklete, akkor kevesebbet kell érte fizetni ?
Igen. A hőközpontban külön hőmennyiségmérő méri a fűtési víz és a használati melegvíz hőmérsékletét is. Alacsonyabb víz hőmérsékletek esetén a mérő berendezések kevesebbet számolnak.